Rusia şi Turcia – dezbinate de gazoductul South Stream şi oleoductul Samsun-Ceyhan
Nezavisimaia Gazeta
Vinerea aceasta se va da startul construcţiei South Stream. Turcia şi-a dat acordul pentru construcţia gazoductului pe teritoriului său, însă nu intenţionează să participe la proiect. Moscova continuă să solicite de la UE statutul de “reţea europeană transfrontalieră” (Trans European Network, TEN) pentru South Stream, statut care să scoată gazoductul patronat de Gazprom de sub incidenţa normelor antimonopol ale UE.
În ajunul vizitei lui Putin la Istanbul analiştii menţionau că relaţiile ruso-turceşti sînt departe de a fi ideale. Divergenţele s-au remarcat în special pe marginea oleoductului Samsun-Ceyhan. Un acord privind construcţia oleoductului a fost semnat în 2009.
Potrivit declaraţiilor făcute de ministrul rus al energeticii, Aleksandr Novak, realizarea acestui oleoduct este în suspensie. “Companiile ruseşti au trimis părţii turce în 2011 propuneri în vederea îmbunătăţirii proiectului de oleoduct Samsun-Ceyhan, cu o lungime de 550 de km, însă nu au primit nici la această oră un răspuns”, a declarat Novak.
Analistul rus Dmitri Aleksandrov îşi exprimă nedumerirea în legătură cu stoparea proiectului Samsun-Ceyhan. “Proiectul este avantajos pentru ambele părţi – şi pentru Rusia, şi pentru Turcia”, declară Aleksandrov. În acelaşi timp, în opinia analistului, poziţiile Rusiei sînt mai puternice, pentru că, în cazul în care turcii nu vor accepta condiţiile Moscovei, partea rusă nu va pierde nimic.
Această opinie este împărtăşită de expertul Valeri Nesterov. “Cred că Turcia este mai interesată de oleoductul Samsun-Ceyhan. Totuşi, Bosforul nu se poate întinde la infinit, în timp ce Rusia nu are deocamdată foarte mare nevoie de acest proiect. De proiect sînt interesate Turcia şi Kazahstanul, al căror petrol caută încă modalităţi de a ajunge la consumatorii străini”, a subliniat Nesterov.
La rîndul său, Rusia este interesată de South Stream, un proiect ambiţios şi cu mult mai greu de realizat, care continuă să se confrunte cu serioase probleme economice. Astfel, Rusia nu a obţinut nici la această oră de la Comisia Europeană statutul TEN pentru South Stream. “Considerăm că acest proiect trebuie să obţină statutul TEN, deoarece este unul strategic, trece pe teritoriul multor state şi trebuie să asigure, după finalizarea şi darea sa în exploatare, livrări de 63 de miliarde de metri cubi de gaz către consumatorii europeni”, a declarat Novak în faţa jurnaliştilor turci, în ajunul vizitei lui Putin la Istanbul.
Ministrul rus a subliniat că, la ora actuală, multe ţări pe teritoriul cărora trece acest gazoduct iau decizia de a-i conferi proiectului statutul de “naţional”. “Sîntem de părere că acest lucru trebuie să devină un factor suplimentar, care să permită obţinerea statutului TEN la Comisia Europeană”, a precizat Novak.
Statutul TEN ar permite ca South Stream să iasă de sub incidenţa celui de-al treilea pachet energetic al UE, care cere accesul unor terţe părţi la acest gazoduct. În prezent, de statutul TEN beneficiază două proiecte ale Gazprom – North Stream şi Yamal-Europa, precum şi proiectul Nabucco, concurentul South Stream.
Cu toate acestea, experţii evaluează ca extrem de mici şansele South Stream de a obţine statutul TEN. Nesterov subliniază că lucrurile nu sînt tocmai simple în cazul South Stream. “Inaugurarea lui, programată pentru 7 decembrie, va fi una strict simbolică. Adevărata realizare a proiectului va începe abia în 2014, iar astăzi este greu să vorbim despre şansele obţinerii acestui statut”, este de părere analistul.
Potrivit lui Nesterov, lucrurile nu se vor rezolva fără o decizie politică, mai ales că au fost anunţate şi proiecte concurente, fără participarea Rusiei. “Trebuie să înţelegem că Europa nu este astăzi foarte interesată de extinderea infrastructurii sale gazifere: consumul de gaz se reduce, iar piaţa este asigurată. Astfel, este posibil ca nu toate doleanţele Gazprom să fie satisfăcute”, a declarat Nesterov.
2012.12.05. | 20:24 Pénteken ünnepélyesen elindítják a Déli Áramlat építését
A gázvezeték Oroszországból Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt fut, majd Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba jut el.
Pénteken ünnepélyesen elindítják a Déli Áramlat földgázvezeték építését Oroszországban.
Az eseményre a Fekete-tenger partján lévő Anapánál, a vezeték kiindulási pontján kerül sor. A Déli Áramlat tenger alatti szaka- szát építő South Stream Transport B.V. és a fő részvényes orosz Gazprom magas rangú vendégekre számít a projektben résztvevő és az orosz földgázból a Gazprom tervei szerint 2015. végétől részesedő országokból.
Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Kovács Pál klíma-és energiaügyért felelős államtitkár, Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kiss Csaba Attila, az MVM vezérigazgatói tanácsadója vesz részt az építés megkezdése alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen.
A South Stream Transport igazgatótanácsának milánói ülésén az orosz Gazprom, az olasz ENI, a francia EDF és a német BASF SE képviselői november 14-én hozták meg a végleges döntést a tenger alatti szakasz építéséről.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a megállapodás aláírását követően jelentette be, hogy december 7-én kezdik meg a Déli Áramlat építését.
Az Oroszországból Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt, majd Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba továbbhaladó gázvezeték megépítésében az orosz Gazprom 50, az olasz ENI 20, a francia GDF és a német BASF-Wintershall energia- és gázcégek 15-15 százalékos részesedéssel vesznek részt.
Az RBK orosz üzleti hírportál november 16-kén közölt értesülése szerint nem Ausztriában, hanem Olaszországban alakítanák ki a Déli Áramlat szárazföldi végpontját.
A Gazprom a szárazföldi szakaszok megépítéséről szóló végleges befektetői megállapodásokat novemberben alig három hét leforgása alatt írta alá Magyarországgal, Szlovéniával, Szerbiával és Bulgáriával.
A vezeték egy mellékágon szállítana földgázt Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába is, utóbbiba Szerbián keresztül.
A Prime orosz gazdasági hírügynökség jelentése szerint a Déli Áramlatnak összesen négy elágazása lesz, és azokon keresztül egyenként 15,75 milliárd köbméter gázt szállítanak évente. Az Oroszországból kiinduló földgázvezeték az évi 63 milliárd köbméteres éves teljesítményt 2018-ra érné el. A Prime értesülése szerint a földgázszállítás Európába 2016 első negyedévében kezdődne. A vezeték beruházási költségét 16 milliárd euróra becsülik.
A Déli Áramlatban való részvényesi megállapodást október 31-én írta alá Budapesten Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese. A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti szakaszon keresztül Magyarország évente mintegy 30 milliárd köbméter földgázt kapna 2016 januárjától. A beruházás költsége a tervek szerint 600 millió euró, ennek 70 százalékát fedeznék hitelből.
A Déli Áramlat építésének ünnepélyes elindítására készülődés közepette jelentette hétfőn az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma, hogy aznap este 3,2 erősségű földrengés volt a Fekete-tenger partján lévő Anapa város közelében. A földmozgás az üdülővárostól 32 kilométerre a Fekete-tengerben, 5-10 kilométeres mélységben történt.
A minisztérium honlapján szereplő tájékoztatás szerint Anapa lakói nem érzékelték a földrengést, nem sérült meg senki és a közintézmények sem szenvedtek kárt.
MTI
Vă rog să citiți acest text selectat de mine, în speranța că vă poate interesa. Cu prietenie, Dan Culcer
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu